Borneo

Borneó (Kalimantan) a Föld harmadik legnagyobb szigete.A sziget legmagasabb pontja: Mount Kinabalu (4095 m). A sziget legmagasabb pontja: Mount Kinabalu (4095 m).Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdő állománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken.

Az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is, melyekből pálmaolaj készül.
A fakitermelés fokozott veszélyt jelent a sziget élő fajok borneói orangután, borneói törpeelefánt, borneói ködfoltos párduc életterében. A WWF küzd a fajok védelmében és az illegális erdőirtások megakadályozására. Az indonéz kormány és a környező országok pedig szándékukat fejezték a veszélyeztetett állatok megóvására, életterük helyreállítására.

Nyugat-Borneo

Nyugat-Borneó székhelye, Pontianak közvetlenül az Egyenlítőn fekszik. A várost sok csatorna és Indonézia leghosszabb folyói közül az 1143 km hosszú Kapuas szeli át. A tengerparti területek többnyire mocsarasak, a síkságokat több mint 100 folyó tagolja. A tartomány hegyvidéki keleti részén, a városoktól, síkságoktól távol sok dayak (kalimantani őslakos) falu található.

A tartomány lakosságának fennmaradó részét kínaiak, malájok és különböző indonéziai népcsoportok teszik ki. Éghajlata trópusi, novembertől januárig heves esőzések jellemzik a sziget éghajlatát.A Kijing- és a Temajoh sziget tengerparti üdülőhelyei a búvárkodás, horgászás, vitorlázás mellett pihenésre is kiválóan alkalmasak.


Kelet-Borneo

Kelet-Borneó Borneó szigetének legiparosodottabb vidéke, és egyúttal Indonézia második legnagyobb tartománya. Kelet-Borneó a kőolaj kitermelés és a fűrészárugyártás központja. A sziget őslakosai az orang gunungok, azaz a hegyi embereknek.
A helyi népcsoportok hagyományosan közösségi ún. hosszúházakban laknak, amit laminnak vagy umaq darunak hívnak. A hosszúházakat néhol 3 méter magas facölöpökre állítják a vadállatok és az árvizek elleni védekezésül. A ház belsejében az egyes családok saját terei elkülönülnek a közösségi terektől. Itt történik a családok közötti érintkezés: itt tartják a falugyűléseket és a szertartásokat.


Dél-Borneo

Dél-Borneó Indonézia egyik legnagyobb fakitermelő vidéke. Hatalmas kiterjedésű erdőségeinek jellemző fajtái a vasfa, a meranti (Shorea), a fenyő és a kaucsukfa. Ezek teszik a tartományt természeti erőforrásokban egyedülállóan gazdaggá. A kereskedelem vízi utakon zajlik. A helybeliek hagyományos, lantingnak nevezett úszóházai fából vagy bambuszból épültek és a folyóra néznek. Az úszópiac óriási termékválasztékot kínál.


Közép-Borneo

Borneó legnagyobb tartománya: Közép-Borneó. 153.800 km²-nyi területét többnyire dzsungel borítja. Északi része nehezen megközelíthető hegyvidék, középső része sűrű trópusi erdőség, déli vidéke folyók szabdalta mocsárvilág. Három dayak közösség, a ngaju, az ot danum és a ma’anyan ot siang otthona.

Palangkaraya

Palangkaraya a helyi dayak nyelven szent edényt jelent
A Palangkarayai Regionális Múzeum egész Közép-Borneó történelmi és kulturális értékekeit bemutatja

Kuala Kapuas

A Telo-sziget kedves halászfalu és kikötő. A kalandvágyókat, a vadvízi evezősöket, a természetkedvelőket a Gohong Rawai folyó várja gyönyörű és emberpróbáló zúgóival.

Csatlakoznál 3.000 társadhoz?

Exkluzív tippek és trükkök minden héten. Garantáltan a kedvenc olvasmányod lesz!

Elérhetőség

Kövess minket!

Nem találsz valamit?