Fedezd fel Indonéziát!

Káprázatos tengerpartok, végeláthatatlan esőerdők, történelmi korok csodás építményei és természet csodálatos képződményei, IGEN mindez Indonézia.   

Indonézia – az egzotikus sziget

Ki ne szeretne egy káprázatosan szép, fehér homokkal borított tengerparton heverészve élvezni a napsütést, majd megmártózni a kék és zöld árnyalataiban pompázó, kellemes tengervízben? Feltöltődni egy olyan helyen, ahol senki sem siet. Ahol az emberek kedvesek és segítőkészek, tudják milyen valójában „a jelenben lenni” és átélni, megélni a mindennapok csodáit. Egy sziget, ahol megcsodálhatjuk a meseszép zöld növényzetet, a végeláthatatlan esőerdőket, a rrizsföldeket, a rengeteg vulkánt,a tavakat és az érintetlen tengerpartokat. És ha ez nem lenne elég: megtekinthetjük a történelmi korok csodás építményeit: a hatalmas templomokat és a káprázatos szobrokat...

IGEN, EZ MIND INDONÉZIA!

 

Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. A világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim többségű ország. Az ország fővárosa Jakarta,de 2019-ben a főváros áthelyezését jelentették be Borneó (Kalimantán) szigetére. Időzónák:Nyugat-Indonézia (Szumátra, Jáva): GMT +7 óra, Közép-Indonézia (Sulawesi, Nusa Tenggara): GMT + 8 óra,Kelet-Indonézia (Maluku, Pápua): GMT + 9 óra.

Az ország szárazföldi határokkal rendelkezik Malajziával, Pápua Új-Guineával és Kelet-Timorral. Tengeren határos Indiával, Thaifölddel, Malajziával, Szingapúrral, a Fülöp-szigetekkel, Pápua Új-Guineával és Ausztráliával. Ázsia egyetlen olyan országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére.

Négy fő szigetcsoportra osztjuk Indonéziát:

Nagy-Szundra-szigetek
Kis-Szundra-szigetek
Maluku-szigetek
Új-Guinea sziget nyugati része

Egy kis történelem

Az egykori holland gyarmat 1949 óta független, 1963-ban elfoglalta Új-Guinea nyugati részét. 1975-ben a volt portugál gyarmatot kaparintotta meg, mely 1999-ben kapta vissza önállóságát.Az ország gazdasága japán befektetések folytán különösen az 1990-es évektől -kisebb megingások mellett – lendületes fejlődésen megy keresztül. Indonézia majdnem kétmillió négyzetkilométer, ám a lakosságának nagyjából fele, 125 millió ember a Magyarországnál alig nagyobb Jáva szigetén él. Nem meglepő, hogy ez sok probléma forrása. Megoldást már a holland gyarmatosítók is kerestek, akik a transmigrasi-nak nevezett program keretében elkezdték a jávaiakat és kisebb mértékben a szintén eléggé összezsúfolódott balinézeket a szigetvilág szellősebb vidékeire költöztetni.

A független Indonéziában a transmigrasi még fontosabb szerepet kapott, és keretein belül több millió embernek lett új otthona, legtöbbször függetlenül attól, hogy akart-e ő egyáltalán bárhova is elköltözni. A transmigrasi eredményeként többnyire a legszegényebb jávaiaknak kellett volna új életet kezdeni Borneó és Pápua dzsungeleiben, ám ők erre szakképzettség híján képtelenek voltak. Az őslakosság viszont természetesen jogosan háborodott fel az erőszakos javanizáción, és sokszor nem volt rest tenni is a betolakodók ellen. Volt, ahol a már évtizedek óta nem űzött fejvadász módszerek is újraéledtek az új szomszédok megregulázásnak érdekében. A transmigrasi kudarc volt, és ma már a dzsakartai kormány sem forszírozza a dolgot.

A nyilvánvaló problémák ellenére a független Indonézia története tulajdonképpen sikertörténet. A szinte mindenben különböző szigetek meg tudtak maradni egy országban, jelenleg csak néhány kisebb csoport küzd a függetlenségért, és Indonézia a harmadik világ körülményeihez képest inkább sikeres, mint kudarcot vallott olvasztótégely.

A nyilvánvaló problémák ellenére a független Indonézia története tulajdonképpen sikertörténet. A szinte mindenben különböző szigetek meg tudtak maradni egy országban, jelenleg csak néhány kisebb csoport küzd a függetlenségért, és Indonézia a harmadik világ körülményeihez képest inkább sikeres, mint kudarcot vallott olvasztótégely.

Egy kis geográfia

A Maláj-félsziget és Ausztrália között, az Egyenlítő két oldalán elterülő hatalmas szigetvilág nagyobb része alkotja az Indonéz Köztársaságot. Az mint tizenötezer szigetből álló ország területe hússzor akkora, mint Magyarország. A terjedelmes ország területe 1900 km-re húzódik észak-déli, ill. 5100 km-re nyugat-keleti irányban, és közel 5,2 millió km2 -nyi vízfelületen szóródik szét. Az ország felszínét hegységek uralják, de a népesség és a gazdasági élet a parti síkságokon és folyóvölgyekben összpontosul. Az öt legnagyobb sziget mindegyike sajátos természeti környezettel rendelkezik. Szumátra nyugati részén a 3000 m-t meghaladó csúcsokkal koronázott hegységek, keleten pedig a hegyekről lezúduló folyók trópusi mocsárvidéke leszűkíti a földművelésre alkalmas területet. Jávát a közepén végighúzódó, vulkáni kúpokkal tarkított hegység uralja. A hegyvidék vulkáni hamuval borított lankás lejtői a teraszos földművelést teszik lehetővé. A partvidék termékeny földjeit rövid, de nagy esésű folyók öntözik. Borneó (Kalimatán) domborzatát a trópusi erdővel borított homokkő- és tufafennsíkok uralják; csupán az északkeleten emelkedő lepusztult hegységek egyes csúcsai közelítik meg a 3000 métert. A partvidék széles síkságait is trópusi erdő borítja, ezért a gazdasági tevékenység és a népesség a felső völgyekben összpontosul. A hegységekben leginkább bővelkedő Celebeszen (Sulewsi) a keskeny partvidéken tömörül a lakosság.

Indonézia techtonikus lemezek törésvonalán helyezkedik el, ezért a vulkáni tevékenység nagyon aktív. Vulkánok sora található Szumátra, Jáva, Bali, Celebesz és Maluku-szigeteken. A 400 vulkán közül jelenleg is aktív 130. 1972 és 1990 között 29 vulkánkitörés regisztráltak, melyek legtöbbje Jáva-szigetén történt. Az aktív vulkáni tevékenység, azonban termékeny termőtalajt biztosított az évezredek folyamán, amely az egyre gyarapodó népesség számára a megélhetést adta. Az évezredes vulkáni tevékenység számos természeti kinccsel is „megajándékozta” az indonéz lakókat. Egy ilyen szupervulkán kitörése nyomán jött létre 70.000 éve a Toba-tó Észak-Szumátrán is. Egyes feltételezések szerint ez a kitörés a bolygó éghajlatát befolyásolta.

A nyilvánvaló problémák ellenére a független Indonézia története tulajdonképpen sikertörténet. A szinte mindenben különböző szigetek meg tudtak maradni egy országban, jelenleg csak néhány kisebb csoport küzd a függetlenségért, és Indonézia a harmadik világ körülményeihez képest inkább sikeres, mint kudarcot vallott olvasztótégely.

A nyilvánvaló problémák ellenére a független Indonézia története tulajdonképpen sikertörténet. A szinte mindenben különböző szigetek meg tudtak maradni egy országban, jelenleg csak néhány kisebb csoport küzd a függetlenségért, és Indonézia a harmadik világ körülményeihez képest inkább sikeres, mint kudarcot vallott olvasztótégely.

Növény és állatvilág

Az ország legnagyobb részén trópusi esőerdő helyezkedik el, ezért rendkívül dús növényvilág alakult ki. Növény- és állatvilága egyfajta keveréke az ázsiai és ausztrál fajoknak. Ezt az ökológiai határvonal az ún. Wallace-vonal, melyet felfedezőjéről neveztek el. Szumátra, Borneó és Bali szigetein inkább az Ázsiában honos fajok jellemzőek. Ezekre a területekre jellemző nagytestű emlősállatok pl. ázsiai elefánt, szumátrai tigris, orrszarvú, orángután, de számuk az emberi beavatkozása hatása miatt jelentősen csökken.

Pápua területén az ausztrál élővilág, egyedi flórája és faunája jellemző. Az ország 70%-át esőerdő borítja. A vulkánok szél felőli oldaláig, mintegy 700 m magasságig trópusi esőerdő az uralkodó. Fölötte hegyi erdők, majd 2400 m felett moha- és köderdő következik. Szumátra kelet, Borneó és Új-Guinea déli partjain gazdag mangrove és mocsár erdő húzódik.

Az ország legnagyobb részén trópusi esőerdő helyezkedik el, ezért rendkívül dús növényvilág alakult ki. Növény- és állatvilága egyfajta keveréke az ázsiai és ausztrál fajoknak. Ezt az ökológiai határvonal az ún. Wallace-vonal, melyet felfedezőjéről neveztek el. Szumátra, Borneó és Bali szigetein inkább az Ázsiában honos fajok jellemzőek. Ezekre a területekre jellemző nagytestű emlősállatok pl. ázsiai elefánt, szumátrai tigris, orrszarvú, orángután, de számuk az emberi beavatkozása hatása miatt jelentősen csökken.

Pápua területén az ausztrál élővilág, egyedi flórája és faunája jellemző. Az ország 70%-át esőerdő borítja. A vulkánok szél felőli oldaláig, mintegy 700 m magasságig trópusi esőerdő az uralkodó. Fölötte hegyi erdők, majd 2400 m felett moha- és köderdő következik. Szumátra kelet, Borneó és Új-Guinea déli partjain gazdag mangrove és mocsár erdő húzódik.

A szigetország éghajlata trópusi: júniustól szeptemberig a keleti monszun száraz, míg a nyugati monszun decembertől márciusig nedves levegőt hoz, de a két évszak közötti átmeneti periódusban is előfordulnak nagyobb esők. Az esők ellenére a nyugati monszun középső szakaszában is 21 és 33 °C között van a hőmérséklet a magasabb fekvésű helyeket kivéve, amik természetesen jóval hűvösebbek.

Gyere és ismerd meg velünk Indonéziát!

Csatlakoznál 3.000 társadhoz?

Exkluzív tippek és trükkök minden héten. Garantáltan a kedvenc olvasmányod lesz!

Elérhetőség

Kövess minket!

Nem találsz valamit?

2020 © Minden jog fenntartva! | Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF | Süti szabályzat | Made with ❤ by Me